Erunder 
A Scream az MTV tinihorror sorozata, ami a már-már klasszikus Wes Craven-film tévés adaptációja, de ezt már mind tudjuk. A kérdés, hogy érdemes-e néznünk. Két részt néztünk meg belőle, és ezek alapján döntjük el.
Ahhoz, hogy a sorozatot reálisan tudjuk megítélni, először Wes Craven klasszikusát kell megértenünk. Azt remélem senki sem gondolta komolyan, hogy a horrorfilmek nagymestere a Sikolyt elbénázta volna. Az a film bizony direkt volt ilyen, ugyanis az önmagában a műfaj egyfajta paródiája volt. A negatív megítélést inkább a Wayans fivérek gusztustalan testnedvekkel poénkodó filmjének köszönheti. A Sikoly a sajátos kifinomult humorával egy nagyon is jó film volt, hiszen nem szégyellte saját magát ekézni, áttörni a harmadik falat és kikacsintani a nézőkre, sőt még egy csomó dialógusban el is spoilerezni a film végét. Ezeknek fényében nézzük meg a sorozatot.
„You can’t do a slasher movie as a TV series. Think about it. Girl and her friend arrive at the dance, the camp, deserted town, whatever.
Killer takes them out one-by-one. Ninety minutes later, the sun comes up and survivor girl sits in the ambulance watching her friends’ bodies being wheeled past.
Slasher movies burn bright and fast. TV needs to stretch things out.”
Alázza saját magát? Pipa! Áttöri a harmadik falat és kikacsint a nézőre? Pipa! A horrorokról mindent tudó karakter egy monológban elspoilerezi a sorozatot? Pipa!
Egyértelmű, hogy ugyanazokat mint a film tudja nyújtani, de ha csak ezt tenné természetesen egyből landolna is a kukában, mert egy már látott történetet pepitában senki nem akarna végigszenvedni. Ezért a sorozat megfűszerezte még egy kicsit a témát, és csavart rajta egyet.
Már egy olyan alapot is megváltoztattak mint a kultikussá vált maszk. Itt magának a maszknak is története van, és nem csupán annyi a szerepe, hogy elfedje a néző elől a gyilkos kilétét.
Modernizálniuk is kellett a történetet, mert a célközönség különben nagyon csúnyán kiröhögné, de szerencsére nem vitték ezt túlzásba. Egy két mondatban szó esik róla, ahol a történet megköveteli ott mutatnak csak kutyühasználatot és így eddig nem vált öncélú reklámhalmazzá a műsor. Igaz több párbeszédből is kapunk olyan poénokat, amikor egy egy film, vagy sorozatcímet említenek, de mivel kínosan ügyelnek arra, hogy egyik se saját gyártás legyen, így azt mondanám, hogy még ez is jól sült el.
Kaptunk egy egész jó eredet történetet és egy rakat klisés karaktert, ám ez utóbbi a sorozat jellegéből adódóan nem vethető fel negatívumnak.
Vér, dráma, nyomasztó hangulat, és izgulós, menekülős, elesős, dögös csajok és kockahasú pasik akadnak dögivel, szóval minden megvan benne, ami ahhoz kell, hogy jó legyen.
Összességében azt mondanám, hogy bár tinihorrorról beszélünk, amin nem kell sokat agyalni, mégis nézős. Nézős mert nem akarja magát komolyan venni, tisztában van az identitásával és igazodik is hozzá. Ilyen egy jó műsor. Aki nem hisz nekem, nézze meg az évad előzetest!
