Trónok harca s05e5-7 – epizódismertető

Két nagy csoportra lehet osztani a a Trónok harca (Game of Thrones ) rajongóit, vannak azok, akik szörnyülködnek, hogy mennyire megváltoztatákk a történetvonalakat – őket amúgy nem értem, két sztorit kapnak egy cím alatt, és végre ők is meglepődhetnek a fordulatokon, hát nem jóbb ez így? -, és azok, akik kifejezetten örülnek ennek. Én is a második csoporthoz tartozom, bevallom őszintén, hogy egészen nehezen tudtam elképzelni a könyv olvasása közben, hogy ebből még ki tudnak majd csikarni egy évadnyit.
De megtették! Ráadásul úgy, hogy a maradandó élményeket még csak most kezdik belecsöpögtetni a forgatókönyvbe. Szidhatjuk a forgatókönyvírókat, de gondoljunk csak bele, milyen nehéz dolguk van. Martin nem siet a folytatással, őket meg köti a határidő, és arra is figyelniük kell, hogy kellőképpen szerethetővé – vagy éppen utálhatóvá – tegyék a karaktereket, és egyik történetvonal se laposodjon el túl sokáig.
Bevallom, már nagyon vártam, hogy Cerseit utolérje a sorsa, és bár a könyvbeli Tommen-t sokkal viccesebbnek tartottam – a sorozatban kicsit öregítettek rajta -, ahol ugyanis Margaery még csak játszani tud maximum a fiúval, aki közben már a férje. Nem akarom elszpojlerezni a történteket, viszont remélem, hogy idősebb Tyrell néni kicsit ott marad a kamerák előtt, mert ő adja a fűszerezést az amúgy ellaposodott Verébfalván.
Amit még mindig nem tudok ép ésszel felfogni, hogy Jon Snow ki számára érdekes karakter. Néha egyenesen elfelejtem, hogy létezik, és ez nem csak vele van így. Kicsit felpörgethetnék az eseményeket, mert lehet, hogy csak én látom így, de nagyon ellaposodott a sorozat. Persze, mindeki egyre jobban süllyed el a mocsárban, de három részt kell megnéznek ahhoz, hogy egy résznyi történést kapjak, ami szerintem egészen vicces egy ennyi karakter sorsával foglalkozó sorozat részéről. Úgy érzem, hogy egészen a hetedik rész utolsó jelenetéig, Daenerys csak azért jelent meg a vásznon, hogy nehogy elfelejtsük, hogy amúhy ő is létezik, csak valamiért letelepedett egy kis időre. De ez esetben is inkább Tyrion érdekel, mint a sárkányok anyja.
Akkor térjünk rá a lényegre, amin mindenki csámcsog. Sansa derüs mennyegzőjére és az azt követő érzelmekkel telinek nem éppen nevezhető nászéjszakájára. Aki olvasta a könyvet, az sejthette, hogy lesz itt valami, bára menyasszony személye megváltozott, és ezért pirospont a forgatókönyvíróknak, mert így sokkal nagyobb súlya van mindennek, de szerintem a könyves nászéjszaka mégiscsak kicsit WTF-abb volt. Valljuk be, semmi szépet nem vártunk Ramsay-től, akit mellesleg még mindig remekül alakít Iwan Rheon.
A könyörtelen Ramsay-vel ellentétben a Homokkígyók számomra kicsit laposak. Remélem felpörgetik őket lassan, mert már vártam egy kis girlpowert a sorozatba. Miután Myrcella szépen lepattintotta aput, akarom mondani nagybácsit, ide is beszúrhatnának valami új, a könyvtől különböző fordulatot az alkotók.
Három rész van még hátra az évadból, és lassan kifogynak az alapanyagból az alkotók. Vajon tartják magukat a könyvekhez – már amennyire ezek után még lehet -, vagy eljesen elkanyarodnak az eredeti történettől?

IMDB:9,5

MAFAB: 96%

Értékelés: 85/100