2015 nagy olvasási kihívása – készen állunk!

Itt az új esztendő, s az év első kihívása, melyet örömmel jelentem: mi is elfogadtunk! A világot bejáró felhívás szerint a 2015-ös esztendő alatt egy 50 tételből álló listán kell végighaladni, s azok alapján elolvasni 50 különböző könyvet. Szerkesztőségünk úgy döntött, elfogadjuk a kihívást, s közösen nekilátunk a listának. Így az év alatt minden vasárnap olvashattok egy beszámolót az éppen teljesített könyvről az 50-es listáról. Most pedig szerkesztőségünk tagjainak egyéni motivációjáról olvashattok, hogy miért is vállalták a kihívást.

F. Zsuzsanna

Olvasni kell? Könyvek? Akkor ez egy nekem való feladat. 🙂 Egyértelmű volt, hogy vállalom, vagy ne legyen könyvmoly a nevem. 🙂 A listán egészen elgondolkodtató tételek vannak. A kedvenceim: „egy könyvet, ami egy olyan helyen játszódik, ahová mindig is el akartam jutni”, „egy könyvet, aminek írójának monogramja megegyezik az enyémmel”. Azt hiszem, ezekkel fogok kezdeni.

Erunder

Olvasni kell? Könyvek? Na ne már! 🙂 Tény, hogy Zsuzsival ellentétben én nem vagyok egy nagy könyvmoly, de egy év alatt azért az én kezemben is megfordul egy-kettő. Okostelón torrentről letöltött, vagy képregény formájában, sőt néha bizony még a régi, kézben fogható, lapozgatható, valódi könyvillattal rendelkező formája is. Igaz, utóbbit általában ajándékba kapom. Az olvasás nem kell, sőt nem szabad, hogy nyűg vagy fárasztó legyen, mint ahogyan azt a kötelező olvasmányokkal az iskolákban belénk nevelték. Egy jó könyv szórakoztató, és ugyanúgy kiragad minket a valóságunkból, mint a kedvenc sorozatunk vagy mint egy jó film. 50 könyves kihívás, gyere, én megküzdök veled, de hozom a szerkesztőket is segítség gyanánt! 🙂

Ana.Monochrome

Mint a legtöbb ember, én is csak későn értettem meg, milyen fontos is az olvasás. A kötelező olvasmányt mindig a szükséges rossznak tekintettem, mert őszintén szólva nem tartottam sem érdekesnek, sem izgalmasnak a regényeket, amelyeket az általános és középiskolában rámerőltettek. Jóval a gimi vége után jöttem rá, hogy mekkora örömet tud nyújtani egy izgalmas könyv, amit aztán le sem tudok tenni, így gyakran esem abba a hibába, hogy hajnali 3-kor mondom azt a mondatot, amit minden könyvkedvelő ismer: csak még egy fejezet! A könyvrajongásom miatt nagy örömet okozott, hogy kollektíven részt vesz a szerkesztőség a kihívásban, és kíváncsian várom majd a cikkeket hétről hétre!

OctoberAir

Ha olvasni kell, akkor rám mindig lehet számítani! 🙂 Hetekkel ezelőtt láttam meg ezt a felhívást, és elgondolkoztam azon, hogy egyedül nekiálljak-e legyűrni a listát, azonban hamar elbizonytalanodtam, mert a tavalyi Goodreads kihívás negyven könyvét is éppen sikerült teljesítenem, ezért az ötven könyv kissé nagy falatnak tűnt. Persze, amikor kitaláltuk, hogy a többi szerkesztővel együtt valósítjuk meg a kihívást, akkor örömmel belementem a játékba. Az eleje még nem tűnik olyan nehéznek, de vannak olyan tételek is a listán, amik igazi kihívást fognak jelenteni mindannyiunknak. Nekem a legnehezebbnek a „egy könyv, amelyet az iskolában el kellett volna olvasnod, de mégsem tetted” tűnik.

NBence

Sok hasonló kihívásos feladat között végre egy valóban értelmes darab! 🙂 Számos igazán figyelemfelkeltő tétellel, és olyan pontokkal, amelyek mindenkinek okot adhatnak arra, hogy kicsit változtatva az eddigi (olvasási) szokásaikon, új dolgokat is kipróbálhassanak! Lesz olyan, akit csak a puszta kihívás mozgat meg, esetleg aki csak szereti, ha keretbe foglalva kézhez kapja a teljesíteni való feladatokat, vagy pusztán újévi fogadalomként kezd neki a listának. Azonban talán mindegy is miért fogunk bele. A lényeg, hogy a pontok teljesítése közben szórakozzunk, saját horizontunkat tágítva gyarapodhassunk! Nekem már meg is vannak a kedvenc pontjaim és a leginkább kritikus tételeim is; és nem biztos, hogy ezek túlságosan is messze állnak egymástól! 🙂

Blackphoenix

A facebook-hírfolyamomban feltűnő legelső 2015-ös posztok egyike volt ama bizonyos könyvlista. Többeknél figyelmes lettem rá, végignéztem… majd tovább kattintottam, gondoltam ez is csak egy újabb divathóbort. Én magam nem vagyok az a mindent túlrendszerező, „listázgatós” típus, olvasni is azt a könyvet szeretem, amelyik éppen a kezembe akad, és amelyik iránt érzem a szerelmet első látásra (nem a borítójával 🙂 ). Az utóbbi időben egyébként is a film vált azzá a területté, amelyen a legotthonosabban mozgok, legalábbis a cikkírás tekintetében. Csapatban teljesíteni a kihívást viszont biztosan jó buli lesz, és talán még nagyobb közösségkovácsoló ereje van a dolognak, mint a szotyinak 🙂 (by Kiss Ádám, Showder Klub). A végén még A kőszívű ember fiai is előkerül a könyvespolc legrejtettebb zugából…

Remélem Ti is minél többen csalatkoztok, olvasásra fel!