A kis herceg a Karinthy Színházban landolt - Corn & Soda

A kis herceg a Karinthy Színházban landolt

akishercegBotos Éva első színházi rendezése december 13-án, Luca napján debütált a budai Karinthy Színházban. A kis herceget két felvonásos mesemonológ formájában mutatták be kacagó gyermekek és csillogó szemű felnőttek társaságában.

Nehéz lehet olyan darabot készíteni, amit egyszerre a élvez a felnőtt, illetve a legkisebb korosztály is, és bár A kis herceg történetének nagy rajongója vagyok, kicsit szkeptikusan álltam a bemutató előtt a Karinthy Színház büféje előtt, ahol a sok kicsi ember zsivaja lepte be a termet. Tapasztalatból tudom, hogy nagyon nehéz olyan színdarabot találni, amit képesek végigülni, így kicsit aggódtam a két felvonás alatt kialakuló anarchia miatt. Nem kellett volna.akisherceg1

A kis herceg az első pillanattó az utolsóig leköt kicsiket és nagyokat, ami külön dicséretes, hiszen Szirtes Balázs az összes szereplőt egymaga játssza, de azt olyan beleéléssel, hogy egyszer sem válik kérdésessé, éppen ki bőrébe bújt. A címszereplőt egy elragadó báb személyesíti meg, aki Tordai Hajnal műve. A szőke kisfiú gondolatainak természetesen Szirtes Balázs ad hangot, és ő is mozgatja a kíváncsi herceget, tíz további szereppel (amennyiben számvetésem nem téved, név szerint: Pilóta, Rózsa, Király, Hiú, Iszákos, Üzletember, Lámpagyújtogató, Geográgus, Kígyó, és természetesen a Róka). Sose fogom megérteni, hogy milyen technikákkal képesek ilyen sok szöveget megjegyezni a színészek, azt meg kiváltképp, hogy hogyan képesek egyik pillanatról a másikra karakterből karakterbe bújni. Szirtes Balázsnak ez annyira jól ment, hogy még a picik se vesztek el a sok karakter között. Annyi támpontot azért kapott a közönség a jelmeztervezőtől, hogy minden szerephez járt valami kiegészítő attribútumként a színészre. Ha valamibe mindenképpen vele akarnék kötni, akkor az a Róka megszemélyesítése lenne, aki kicsit bugyuta volt az általam elképzelt bölcs állathoz képest. De ez tényleg csak szőrszálhasogatás.
Antoine De Saint-Exupéryművének Rónay Györgyfordítását a színész maga írta át monológ formájába, amiből aztán Botos Évának – nem győzöm kiemelni, hogy első rendezésről beszélünk – sikerült egy olyan darabot készítenie, ami a gyerekek számára érthető, és ami a legfontosabb, hogy végig lefoglalja őket, ugyanakkor nem válik annyira gyerekessé, hogy a felnőttek ne élveznék. A generációk együtt kacagtak, majd a darab végén az erre hajlamosabbak meg is siratták a Herceget.
A nem túl nagy színpadon minimális díszlet volt elhelyezve, a bolygók közti váltakozást egy vetítővászon segítségével oldották meg. Zenei aláfestés is csak a jelenetek váltakozásakor volt, de ez egyáltalán nem okozott tücsökciripelés szerű kínos csöndet egy pillanatra sem.


Egy kicsit fényezném a Karinthy Színházat (Bartók Béla u. 130.) is egy rövid bekezdés erejéig. Amikor többen is jelezték, hogy a 3-4 éves gyerekek nem látnak a távolabbi akishercegszirtesbalázssorokban, színházakra nem jellemző rugalmassággal az első sorokba ültették őket.

Összességében a Botos Éva féle A kis herceget csak ajánlani tudom minden korosztálynak. Egy pillanatig sem unalmas, a kicsik számára is érthető és a nagyok számára is élvezhető.
Ezúton szeretnék gratulálni Botos Évának, Szirtes Balázsnak, és mindenkinek, aki hozzájárult ehhez a remek színdarabhoz!

Antoine de Saint-Exupéry művéből, Rónay György fordítása alapján a színpadi változatot Szirtes Balázs készítette és meséli el.
Rendező: Botos Éva

Díszlet : Iványi Árpád
Jelmez: Tordai Hajnal
Zene: Nyitrai László
Világítástervező: Király Tamás
Konzultáns:Deres Péter
Asszisztens: Németh Dóra
Produkciós vezető: Ridzi Gábor és Gáspár Anna
Művészeti vezető: Karinthy Márton

előadások:
december 29. 10.30
január 20. 17.00
január 29.17.00

jegylink

Az előadás a Karinthy Színház, az R.N.R. Művészeti Ügynökség és a Mann produkció koprodukciója.

Fotók: Császári Réka

 

Ezek is tetszhetnek...