Életutazások - I./36. rész - Corn & Soda

Életutazások – I./36. rész

Újabb szereplők lépnek be az Életutazásokba.

N és L és H és G

N és L egy vonat kupéjában összebújva utaztak. A szerelvény abba a kisvárosba tartott, ahol N eredetileg megszállt. N reggel felhívta H-t, a házigazdáját, hogy visszatér L-lel együtt. H örömmel vette.

N a tájat nézte. L törte meg a csendet: „N, jól emlékszem, hogy H az a színész barátod, akinek az előadására egyszer elvittél?” „Igen, ő az.” – felelt N, majd folyatta: „H barátja, vagyis a szerelme táncművész, egy előadás próbái során ismerkedtek meg. Nemrég találták meg azt a társulatot, amelyik abban a városban működik, ahol most ők laknak. Próbálnak és hamarosan új előadással országos turnéra indulnak.” „Miért pont hozzájuk utaztál?” – szólt közbe L. „Azért, mert nem igényelt hosszú utazást, mert már többször hívott H, és mert korábban szó volt arról, hogy segítek egy saját előadásuk megírásában.” „Te írsz? Ezt miért nem mondtad eddig nekem?” – kérdezte L kissé sértődötten. „Drágám, azért, mert H vetette fel a múlt héten. Nem mertem komolyan venni, de már izgat a feladat, főleg azóta, hogy H-val sokat beszélgettünk a hétvégén.” „Ez nagyon jó!” – lelkesedett L. N így felelt: „Szerintem is. Majd meglátjuk, mi lesz belőle. Ma és holnap jó lenne átbeszélni a terveket, mert nincs sok időnk. H elhívott a holnap esti próbájukra. Eljössz?” „Hát persze!” – felelt örömmel L, majd kisvártatva megkérdezte: „Te tudtad, hogy H meleg?” N meglepetten válaszolt: „Hát hogyne tudtam volna, csak H-ra akartam bízni, hogy kivel osztja meg a magánéleti dolgait. Otthon nem kezelik elég rugalmasan ezt a dolgot, még a művészvilágban sem. H a hétvégén felhatalmazott arra, hogy elmondjam neked.” „Aha.” – felelt elgondolkodva L. Közben lassítani kezdett a vonat. N és L fogták a táskáikat, vették kabátjukat és leszálltak. A peronon széles mosollyal várta őket H.

H közel lakott a pályaudvarhoz, negyed óra múlva a bérelt lakásban voltak. L számára H nagyon szimpatikus volt. H úgy kezelte L-t, mint régi barátot. Érdeklődéssel fordult L dolgai felé, őszinte volt a figyelme. H társa, G hasonlóan örömmel fogadta a vendégeket, mint H. L megfigyelte, hogy H viselkedéséből egyáltalán nem lehetett következtetni nemi viszonyulására. G-n viszont érezhető volt, leginkább nőies gesztusai és hanghordozása miatt. A lepakolás után négyesben ültek a lakás konyhájában. N lelkesen ecsetelte az elmúlt napok történéseit. H és G érdeklődve hallgatták, néha kedvesen rámosolyogva L-re, hogy oldják esetleges zavarát. L egyre inkább feloldódott. H cseppet sem lepődött meg N elbeszélésén arról, ahogy az új társaság egymásra talált. Amikor N a mondandója végére ért, H így szólt: „N, nagyon örülnék, ha az szemlélet, amit ti képviseltek, megjelenne a közös előadásunkban. Többek között ezért is kértelek meg, hogy működj benne közre. Ha nem haragudtok meg, jó lenne, ha ma este tudnák is dolgozni, foglalkozni a dologgal.” Közben L-re nézett, vizsgálva, hogy ez őt mennyire zavarja. L azonnal reagált: „Dolgozzatok csak nyugodtan. Elintézek pár telefont, olvasok, pihenek. Rám fér.” H széles mosollyal fogadta L válaszát: „Örülök. Este kimozdulhatunk. Kis város ez, de nagyon helyes a központi rész és van egy hangulatos törzshelyünk. Esténként ott szoktak összejönni az itteni művészek. Elég vegyes, érdekes társaság. Ne lepődjetek meg. Holnap pedig gyertek el a próbánkra.” „Jó lesz.” – szólt közbe N, majd folyatta: „Még nem mondtam, de péntek estétől vasárnapig kirándulni megyünk az új csapattal. Nem tudjuk, hogy vasárnap vagy hétfőn jövünk vissza. H, tényleg nem zavarunk titeket ezzel a jövés-menéssel?” G szólt közbe: „Dehogy zavartok, örülünk, ha vannak látogatóink. Főleg, ha ilyen kedvesek és szimpatikusak.” „Köszönjük.” – mondta L és felállt az asztaltól, majd bement a kis vendégszobába, hagyva a fiúkat munkálkodni. Üzenetet írt W-nek: „Mikor beszélünk? Én most egy ideig ráérek. A fiúk dolgoznak.” Öt perc múlva jött a válasz: „Még az egyetemen vagyok. Másfél óra múlva a gépnél leszek. Ja, és mi az, hogy dolgoznak?” L felelt: „Valami színházi előadáson. Tudod, mondtam, hogy H színész. N segít az írásban nekik. Hívj egy óra múlva, várom.” L ledőlt az ágyra és rögtön elaludt.

Csizmadia Attila

Ez is tetszeni fog...