Felkészülni: jön a Zorro harmadik része! - Corn & Soda

Felkészülni: jön a Zorro harmadik része!

Hogy áll a magyar Zorro-képregény alkotógárdája a sorozat harmadik részével, és mikor lesz kapható? Látni fogjuk végre a leszámolást a Róka és az aljas Cazares tábornok között? Mitől lesz szerethető egy évszázados kaliforniai történet a 21. század Magyarországán? Mi az üzenete a képregénynek? Mikor tör be a GooBo Zorroja a külföldi képregény-piacra? Minden, amit tudni akartál kedvenc magyar képregény-sorozatodról!

Zorro #2 címlap. Forrás: GooBo.

Sokunkban felmerülhet a kérdés, hogy 2019 Magyarországán miért éppen egy százéves amerikai történetet írt újra a GooBo kiadó csapata, és miért nem alkotott valami eredetit, egy olyan történetet, amellyel Győrtől Kolozsvárig, Budapesttől Újvidékig, minden magyar olvasó azonosulni tud? Miért nem egy magyar szuperhős, vagy egy közép-európai kalandor története került országszerte az újságosok polcaira? A válasz egyszerű: a Zorro több mint egy pusztán kaliforniai történet: kontinenseket és kultúrákat átívelő, globális népszerűsége az egyetemes popkultúra részévé tette Don Diego de la Vega kalandjait, így a Zorro csak annyira amerikai, mint amennyire olasz, indiai, japán vagy magyar. A főhős által képviselt értékek – úgy, mint az igazság, hit és becsület – egyetemes morális zsinórmértékek, amelyeknek 1919-ben épp annyira volt létjogosultságuk a népszerű irodalomban, mint 2019-ben a magyar tömegkultúrában.

Bizonyos szemszögből nézve a GooBo kiadó Zorroja egy magyar szuperhős, ugyanis még a dollármilliárdos CGI-túladagolástól bódult 21. századi vizuális kultúra és szórakoztatóipar sodrában is képes volt pusztán néhány kardcsapással meghódítani a magyar képregényolvasók szívét!

Zorro. Forrás: GooBo.

Az irodalomtól a nagyköltségvetésű mozifilmekig, az animétől a telenovelláig, a rádiós szappanoperától a képregényekig Zorro története az elmúlt évszázadban meghódította az egész világot. A maszkos igazságosztó történetét filmre vitték Spanyolországban, Indiában, Belgiumban, Mexikóban, az Egyesült Államokban, Olaszországban, Törökországban és Franciaországban, de rendszeres vendég volt a japán, fülöp-szigeteki, amerikai és európai televízióképernyőkön is. A kaliforniai kardforgató éppen száz évvel ezelőtt, 1919-ben indul világraszóló hódítóútjára, ekkor jelent meg ugyanis Johnston McCulley The Curse of Capistrano című regénye, ami pokolgépként rázta fel az amerikai ponyva-irodalmat! A következő négy évtized alatt az író további 62 Zorro-történetet írt, a Róka kalandjai hamarosan a mozivásznon folytatódtak.

De hogy végül hogyan is került Vári Tamás rajztáblájára a maszkos igazságosztó alakja, arról Tálosi András korábban a Corn and Soda-nak úgy nyilatkozott: „a magyar piacra lényegében ismeretlen magyar alkotók ismeretlen magyar képregényeit kiküldeni nagy merészség […] Egyszer csak bekattant az ötlet, hogy mi lenne, ha meglicenszelnénk egy nemzetközi hőst, hogy képregényt készítsünk belőle a magyar piacra. És onnan nem volt megállás, egyenes út vezetett Zorrohoz.

Tálosi András. Forrás: GooBo.

Az eddig megjelent két füzetben a klasszikus Zorro-történetek elevenednek fel újszerű tálalásban. A lapjain kibontakozó történet fókuszában a korrupt kaliforniai katonai- és közigazgatás, és a de la Vega család konfliktusa áll, a hatalommal való visszaélés és egy gyilkosság. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen morális üzenetet fogalmaz meg a Zorro a magyar olvasók számára, ezért felkerestük Tálosi Andrást, aki úgy válaszolt: „Diego alapvetően a birtokát akarja megvédeni a korrupt emberek kapzsiságától. Majdnem vadnyugati állapotok uralkodtak ekkor Kaliforniában azzal a különbséggel, hogy a spanyolokból lett kaliforniai nemesség azért valamennyire számíthatott az állam védelmére, de az ármánykodás kivédését maguknak kellett megoldaniuk. Nem célunk a moralizálás, egyszerűen el akarunk mesélni egy történetet ebben a környezetben. A moralizálást, a karakterek tetteinek megítélést az olvasóra bízzuk.” Arra a kérdésre, hogy a történet aktualizálható-e a 21. század Magyarországán, így felelt: „Nem volt cél az aktualizálás, ez egy akkori kalandtörténet, akkori problémákkal, akkori kalandokkal.

Mindezt azért mégsem lehet egyszerű egy modern metropoliszban ülve papírra vetni, ezért kíváncsiak voltunk, mi lehetett a legnagyobb kihívás Zorro karakterének megalkotásakor. Tálosi András szerint ez leginkább abban ragadható meg, hogy a GooBo Zorroja eltérjen bármelyik eddig ismert Zorrotól, de mégis felismerhető legyen. „Zorro eredettörténete egészen más minálunk, mint a korábbi, általunk ismert változatokban. Én szeretném a karaktereket, azok cselekedeteit, az események láncolatát a lehető legföldhözragadtabban előadni, és igyekszem minden pátoszosságot, giccses hősies pózőrséget száműzni a történetből.”

Zorro #1 címlap. Forrás: GooBo.

Tálosi András a Corn and Soda kérdésére elárulta, a Zorro harmadik része várhatóan még idén elkészül, és januárban már kapható is lesz az újságárusoknál! Arra a kérdésre, hogy végre látni fogjuk-e az első nagy csatajelenetet, a leszámolást a Róka és Cazares tábornok között, András csak annyit felelt: „a tábornok nagyon meg fogja járni…”

A külföldi képregénypiacon való megjelenéssel kapcsolatban András bizakodó, ugyanis az első négy füzettel lezárul Zorro eredettörténete, és egy ilyen minisorozattal már meg lehet jelenni más országok piacain is. Leszögezte mindazonáltal: „egyelőre a négy rész elkészülte az első léc, amit szeretnénk megugrani.”

A Zorro történetét úgy újragondolni, hogy valami eredetit alkossunk, nem könnyű mutatvány – Andrásnak azonban sikerült. A képregény egy teljesen új, fiatalos Diego de la Vegával ismerteti meg az olvasót, aki a mozgalmas kalandregényt akkor is élvezni fogja, ha a 80-as, 90-es évek Zorro-történetein nőtt fel, és akkor is, ha ez az első találkozása a maszkos igazságosztóval. Képi világára a filmszerű beállítások, a kameramozgás imitálása legalább annyira jellemző, mint a jellemzően papírmozis részletmegvilágítások, egy-egy testrész vagy tárgy, például egy pipát tartó kézfej kiemelése. A megfontolt szín- és tónushasználat érzékenyen intonálja a cselekmény képi és írott narrációját.

Tálosi András – Vári Tamás – Vadas Máté: Zorro #1-2. (GooBo, 2019)

Ez is tetszeni fog...