Szilvasán Eszter 
A The King’s Speech (A Király beszéde) című dráma VI. György brit király életéről szól, azonban a történelmiségből vajmi keveset tartogat számunkra. Ami egyáltalán nem gond. VI. György súlyos beszédhibával, dadogással küzdött egész életében, a film – melyet Thomas George Hooper rendezett – pedig kizárólag erre koncentrál. Colin Firth Oscar-díjas alakításáért én egyenesen kettőt adtam volna egyszerre, mert mesés alakítást nyújtott a szerepben. Firth mellett feltűnik a filmben Helena Bonham Carter VI. György feleségeként, illetve Geoffrey Rush, aki a nem okleveles logopédust, Lionel Logue-ot alakítja.
A film 1925-ben nyit a Wembley-ben tartott beszéddel. VI. György (Colin Firth) arcán őszinte gyötrelem ül, mielőtt fellép a pódiumra. Tudja, hogy nincs esélye rá, hogy egy összeszedett beszédet mondjon a nemzetnek. Itt ne a leendő királyt lássuk magunk előtt, hanem az átlagembert, aki előtt egy olyan feladat áll, amit önhibáján kívül nem képes megoldani. Az egész élete tele van küzdelemmel és félelemmel, ez a két dolog pedig köztudottan csak ront a beszédhibákon. Felesége mindig mellette áll, az őt alakító Helena Bonham Carter pedig tökéletesen a bőrébe bújt Erzsébetnek, és bár véleményem szerint Bonham Carter egy kifejezetten szürke színésznő, az eddigi filmjeiben nem sok árnyalatot láttam – hogy időszerű legyek az utalásokkal-, de ebben a filmben mindent beleadott. Kibújt a korábbi szerepeiből és megtalálta a leendő királyné hangját.
Erzsébet még akkor sem adja fel a harcot, amikor férje már rég lemondott a győzelemről, így találja meg Logue-ot, a logopédust, aki nem esküszik a diplomára, de a közvetlenségre annál inkább. Ennek a filmnek ezer olvasata van egyébként. Láthatjuk benne a történelmet, a drámát, de a humort is, amit csak itt-ott szórtak el benne, de amikor jön, akkor pontosan betalál. Példa erre a következő jelenet, amiben kitárgyalják a „királykodást” (kinging).
Edward és György apja nem sokkal később elhunyt, így VIII. Edward kerül a trónra, azonban azt nem állíthatjuk, hogy ő a megfelelő ember a szerepre. Edwardnak különös ízlése van a nőkben, ekkor épp egy Wallis Simpson nevű kétszeresen elvált nőbe szerelmes és el is akarja venni feleségül, azonban ezt egy királyi ház nem engedheti meg magának. Edward életvitele eleve halálra ítéli királyi ténykedését, de a törvény törvény. Edward később elveszi Wallis Simpsont, és egészen a férfi haláláig házasok maradnak.
György dadogása romlik családja, főleg bátyja körében, és a fenti jelenetben látható party után egyből felkeresi Logue-ot, aki rávilágít néhány fontos tényre. Dadogást okozhat, ha egy balkezest erőszakkal átszoktatnak jobb kezének használatára, de bármilyen más korrekció, illetve kiskori trauma is állhat a háttérben, és mivel György öccse 13 évesen elhunyt epilepsziában, minden oka megvolt a leendő királynak a dadogásra. Logue azonban kimondja a lényeget. Már nem kell félnie attól, amitől ötévesen félt.
1936-ban Edward lemond testvére javára a trónról. György azonban nincs felkészülve a feladatra. György tisztában volt a felelősséggel, a problémákkal, a háború sötétségével és veszélyével. Nehéz feladat előtt áll. VI. Györgyöt 1937-ben királlyá koronázzák. Logue ott van Bertie-vel a koronázáskor, illetve ez után minden beszédjén részt vesz segítőként. Lionel és Bertie életük végéig barátok maradnak.
A film zenéje és színei mind megteremtenek egy hangulatot, amit teljesen a témához tudunk kötni. Az ember figyelmét semmi sem tudja elvonni, hiszen annyira tökéletesen sikerült az alkotást megkomponálni. Hideg és meleg egyaránt érte természetesen, és azt sem jelenthetjük ki, hogy nincsenek hiányosságai, azonban egy olyan történetből alkottak maradandót, amit már ezerszer papírra vetettek, és ehhez azért tudni kell valamit.
IMDb: 8,1
Mafab: 83%
Értékelés: 91/100
