Chino 
Kevés olyan zenekar van hazánkban, melynek ismertsége talán nagyobb, mint külföldön, hovatovább olyan stílust képviselnek, mely idehaza igazi kuriózumnak számít. A Dark Rouge Park zenekar ugyanakkor ezt az irányt képviseli, mégpedig egyre növekvő sikerrel. A modern kor adta lehetőségeket kihasználva indult útjára négy éve az együttes. Két miskolci zenész Karszky János és Szathmári Tamás földrészeket áthidalva kezdett el dolgozni, majd Simon Edina énekessel kiegészülve született meg a formáció. A melankolikus, elektro-beütésű darkpop stílusú zenekar mára számos videoklippel és online felületen elérhető trackkel vétette észre magát s népszerűségek is csak egyre nő. Az ősz folyamán egy hónapon belül újabb két video is készült Cyberdate, illetve Dream on címmel. Többek között erről, valamint magáról a zenekarról és jövőbeni terveikről Szathmári Tamással beszélgettünk.
C&S: Hogyan találkoztatok? Miképp alakult meg a zenekar?
Tamás: Ezer éve ismertük egymást Jánossal, aki aztán elköltözött a kontinensről, de néha küldött email-ben egy pár zenét, már Amerikából. “Milyen?” “Nagyon jó, csak… tudod mit, nem is mondom, inkább megcsinálom, hogy én hogy gondolom. Viszont ének nélkül semmi értelme, szerzek egy énekest. Egy profit.” – mondtam neki, és úgy is lett. Aztán elhatároztuk, hogy összerakunk egy pár számos demót, ezek meglepő módon jól működtek, és ma már a huszadikat is elhagytuk. Vele és Edinával az énekesünkkel nagyon jól kiegészítjük egymást az alkotásban és a megvalósításban is.
C&S: Miért a darkpop stílus lett az irányadó a mainstream pop/rock helyett, hisz ez elég rétegzenének számít?
Tamás: Erről a kérdésről azt gondolom, hogy ha a stílus „választva van”, akkor van baj. A szabad művész nem tervezi meg, hogy milyen stílusban alkot, hanem hagyja, hogy áramoljon a kreativitás. Úgy érzem, hogy a zene hasonló a kézíráshoz, közvetlenül a lelkünk mélyéről ered. Mi szabadok vagyunk.
C&S: Ki írja a dalszövegeket? Esetleg társul hozzá valamilyen élettapasztalat?
Tamás: János írja a szövegeket, javarészt saját élmények, vagy gondolatok alapján, amelyek foglalkoztatják, de mind azonosulunk vele, mert alapvetően hasonlóan gondolkodunk a világ dolgairól.
C&S: Minek köszönhető, hogy egy hónapon belül két videoklipet is felvettetek?
Tamás: Az ősz az intenzív alkotással telt, lezártunk vele egy időszakot a zenekar életében. Ebbe tartozott bele, hogy ezeknek a videóknak készen kellett lennie. Komoly szakmai segítséget kaptunk Amerikából hozzá, cserébe belátható időn belül produkálni kellett.
C&S: Miért pont erre a két dalra esett a választás?
Tamás: Bármelyik lehetett volna, nehéz dönteni. A zenék folyamatosan készültek, és amikor le kellett adni kettőt, akkor ezek voltak olyan állapotban. Hosszú távon minden zenénket videóval szeretnénk publikálni. Szerintünk úgy lesz igazán kész egy dal, ha végül elhelyezzük a saját “filmjében”.
C&S: Milyen zenekarok, előadók voltak rátok leginkább hatással?
Tamás: Nehéz lenne felsorolni. Az nyilván hallatszik, hogy melyik évtizedben voltunk igazán fogékonyak arra, hogy újat fogadjunk be. Az alapvető zenei ízlés fiatal korban alakul ki, persze sokat fejlődik, de nem is törekedtünk arra, hogy a legutóbbi nyár divatját beépítsük a hangzásba, ez egyszerűen nem volt szempont. Ugyanakkor a klasszikus hangszerek örökkévalóságában is hiszek, ez, és az elektronika iránti szerelem keveredik a hangszerelésben.
C&S: Milyen koncepció szerint épülnek fel a dalaitok?
Tamás: A fiúkra tartozik a zene hangszeres része, aztán Edina jön az énekkel. Dobáljuk egymásnak a fájlokat, megküzdünk egymással, mindenki beleszól mindenbe, de verekedés eddig még nem volt.
C&S: Angol nyelvű szövegeitek jelenthetik, hogy már a nemzetközi piac felé kacsingattok? Ahogy említettétek is az amerikai hatást. Ez pontosan mit takar?
Tamás: A kacsintgatásnál kicsit több, nagyon jó szakmai kapcsolatunk van Amerikában, rengeteg segítséget kapunk, ebbe én azt is beleértem, ha kijelölnek egy határidőt, hogy mikorra legyen kész valami. Bár ez korlátnak tűnik, de a szabad alkotó embernek is szüksége van határidőre. Hogy hogyan fogjuk kamatoztatni ezt az együttműködést, az folyamatosan alakul, a kis irányítás nagy célok felé is vezethet.
C&S: Kik a célközönségetek? Beszélhetünk-e egyáltalán ilyenről?
Tamás: Minden behatárolást azonnal meg tudok cáfolni. Meglepő visszajelzéseket kapunk olyan emberektől, akikről soha nem gondolnánk, hogy meghallgat ilyesmit.
A zenész üzenete szerintem két részből áll. Az egyik a kottaként is leírható, tábortűznél eljátszható zene, a “dal” ami a zenei élményt adja, a másik rész pedig az összes többi, a stílus, a hangzás, az öltözködéstől a hangszerelésig, ami felerősíti a dal üzenetét, és azonosulni tud ezáltal a hallgató a zenekarral. Ha az azonosulás nem teljes például generációs különbségek miatt, a dal akkor is működhet, és a zenész üzenete célba ér, ebben bízunk.
C&S: Mik a terveitek a közel és távoli jövőre nézve? Várható-e, hogy egy nagylemezzel is előrukkoltok?
Tamás: Egyelőre annyit tudunk, hogy tavasszal Angliában lesz egy stúdióidőszakunk, ahol az énekfelvételeken fogunk dolgozni, aztán további videoklipeket fogunk forgatni, azt még távolabb.
C&S: Ha csak pár szóval kellene jellemezni a zenekart, mik lennének azok?
Három szó lenne: Dark, Rouge, Park
Az együtes linkje: Dark Rouge Park
