Középfölde felfedezése #4 – A hobbit - Corn & Soda

Középfölde felfedezése #4 – A hobbit

A hobbit minden idők egyik legbájosabb és egyben legismertebb tündérmeséje, egy gyerekkönyv, ami nem ismer generációs határokat, kicsiket és nagyokat egyaránt elvarázsol. Ismét a Megyében folytatjuk irodalmi barangolásunkat Középföldén, és megismerkedünk a könyvvel, amely nélkül néhány lelkes nyelvészen kívül valószínűleg ma már nem sokan ismernék J. R. R. Tolkien nevét.

Középfölde felfedezése #4 – A hobbit

Sokáig töprengtem, hogy A Gyűrűk Ura után mivel érdemes folytatni Középfölde felfedezését: A szilmarilokkal, vagy A hobbittal? Végül az előbbi mellett döntöttem, A szilmarilokban lefektetett nagyszabású mítosz lélegzetelállító monumentalitása és epikus sodrása ugyanis könnyebben magával ragadja a felnőtt olvasók képzeletét, mint A hobbit könnyed, a 19. századi meseirodalmat megidéző vonalvezetése.

A hobbit egy gyerekkönyv, ezt kár lenne tagadni. Írója gyermekeknek szánta, lapjain büszkén hordozza a mesék stilisztikai sajátosságait. Mindazonáltal sokkal több, mint egy átlagos ifjúsági fantasy-regény: egy nyelvészprofesszor tisztelgése az északi mitológia és az óangol irodalom előtt. J. R. R. Tolkien ugyanis az Oxfordi Egyetem oktatójaként írta meg A hobbitot – első sorait éppen beadandó dolgozatok javítása közben vetette papírra –, számos fordulatát és a kötetben felcsendülő személynevek többségét az óizlandi Edda-énekekből és a Grimm-mesékből nyerte. Fili, Kili, Oin, Gloin, Bifur, Bofur, sőt Gandalf is az északi mitológia visszatérő személynevei, a karakterábrázolások azonban már sokkal inkább az óangol irodalmi hagyományhoz állnak közel. Mindazonáltal nem rendelkezik A Gyűrűk Urát körbelengő, baljós hangulatú emelkedettséggel vagy A szilmarilokat átitató vallásfilozófiai árnyalatokkal.

A törpök A hobbit c. filmadaptáció képkockáin. Forrás: Warner Bros. Pictures.

A hobbit ugyanis egészen más céllal született, mint A Gyűrűk Ura vagy A szilmarilok: Zsákos Bilbó kalandjait J. R. R. Tolkien eleinte gyermekei szórakoztatására álmodta meg, esténként a kis John, Michael, Christopher és Priscilla Tolkien ágya mellett ülve szövögette a mese fonalát. Végül azért vetette papírra, mert az akkor ötéves Christopher Tolkien – aki később édesapja életművének szerkesztőjeként vonult az irodalomtörténet lapjaira – apja szemére vetette a történetek közt feszülő logikai ellentmondásokat és összeférhetetlenségeket, ezeket elkerülendő öntötte a professzor egyetlen összefüggő szövegtestbe Zsákos Bilbó kalandos utazását. Egészen más olvasmányélményt nyújt hát, mint a mítoszteremtés irodalmi/filológiai kísérleteként született szilmarilok vagy a kiadói és olvasói nyomásra írott, már egy szélesebb közönségnek szánt Gyűrűk Ura.

Sőt, A hobbit eleinte nem is Középföldén játszódott, csak lépésről-lépésre vált a mítosz szerves részévé! Eredetileg Tolkien más mesehőseihez, a sonkádi Egyed gazdához vagy a woottoni kovácsmesterhez hasonlóan Zsákos Bilbó is saját, önálló kis világában élte kalandos életét a Nyugati Földeken „a tündérek kora és az emberek uralma” közötti időszakban, amely csupán lazán kapcsolódott a tolkieni mítoszhoz. Csak publikálásakor, már A Gyűrűk Ura megalkotásához vezető úton döntött úgy Tolkien professzor, hogy e történetekre ezentúl egyazon legenda hosszú, évezredeket felölelő szövetének egymástól távoli korokban játszódó szálaiként tekint.

Zsáklak. J. R. R. Tolkien rajza. Forrás: J. R. R. Tolkien Estate.

Senkit ne zavarjon össze azonban, hogy A szilmarilokban a legenda szerves és folytatólagos részeként olvashatunk a Harmadkorról és a félszerzetekről – ez ugyanis egy posztumusz kiadás, A hobbit 1937-es publikálásakor még csupán A mítosz vázlata és a Quenta Noldorinwa szövegváltozatai léteztek, amelyek csak az Óidők eseményeiről regéltek. A szilmarilokban is olvasható Quenta Silmarilliont a professzor csak A hobbit sikerein felbuzdulva állította össze.

És ezzel elérkeztünk A hobbit legkiemelkedőbb irodalomtörténeti jelentőségéhez: ha a gyermekei szórakoztatására írt estimese nem kelti fel a kiadó érdeklődését, és ebből kifolyólag nem jelenik meg 1937 őszén nyomtatásban, A szilmarilokat sem olvashatnánk ma ismert formájában, és minden bizonnyal soha nem készült volna el a történet folytatása, A Gyűrűk Ura sem. Christopher Tolkien később, a Középfölde históriája sorozat hatodik kötete, A homály visszatér bevezetőjében így írt erről:

„Középfölde fejlődéstörténetének szempontjából A hobbit fontossága publikálásának tényében áll, s abban, hogy ezáltal egy folytatás elkészültének igényét vonta maga után […] Középfölde szempotjából jelentősége tehát nem az, hogy önmagában mit tartalmaz, hanem hogy mit indíthatott el” [Füzessy Tamás fordítása]

Az első kiadás 1937-ből. orrás: George Allen and Unwin.

A hobbit ugyanis rövid idő alatt óriási sikereket ért el: az elragadtatott kritikáknak hála szűk két hónap alatt elkapkodták a szerző saját rajzaival ellátott első kiadás 1500 példányát. 1937 decemberében a kiadó immár színes illusztrációkkal dobta piacra a könyv második kiadását, és rögtön megrendelte Tolkientól annak folytatását. Ebből született végül A Gyűrűk Ura, amelyre azonban a professzor soha sem A hobbit folytatásaként tekintett, hanem A szilmarilokban felvázolt mítosz egyik kései történetszálaként.

A hobbit a következő évben, 1938-ban megjelent és kirobbanó sikert aratott az Egyesült Államokban is. Az ezt követő években és évtizedekben több mint hatvan nyelvre fordították le és világszerte mintegy százmillió példányban kelt el, így egyike a valaha papírra vetett tíz legnépszerűbb önálló regénynek.

Az 1977-es rajzfilm plakátja. Forrás: IMDb.

Így hódította meg A hobbit az egész világot és benne hazánkat is. Ki ne ismerné Magyarországon Zsákos Bilbó vagy Gollam nevét és a Drágaságnak becézett Gyűrű történetét? Mindazonáltal kevesen hallottak Mr. Baggins-ről, Nyelemről és Szívem Szottyáról, holott ezek az elnevezések az előzőek szinonimái. A hobbit első, 1975. évi magyar kiadása ugyanis A babó címet viselte. Szobotka Tibor fordításában Bilbo, a babó, a Zsákvégnek keresztelt babólyukban élt, Gollam pedig a Nyelem nevet viselte és drágaságát is az egészen hajmeresztő Szívem Szottya néven becézte. Érdemes ezt a fordítást is fellapozni, rendkívül mulatságos narrációja ez a klasszikus történetnek.

A hobbit a Magvető Kiadó gondozásában.

A hobbit az utóbbi években a Magvető Kiadó, az Európa Könyvkiadó és a Ciceró Könystúdió gondozásában is új köntösben jelent meg:

J. R. R. Tolkien: A hobbit – vagy: Oda-vissza (Budapest: Európa Könyvkiadó, 2014)
J. R. R. Tolkien: A hobbit (Budapest: Magvető Kiadó, 2018)
J. R. R. Tolkien: A hobbit (Ciceró Könyvstúdió, 2016)

A Középfölde felfedezése-cikksorozat eddig megjelent részei:

Középfölde felfedezése, avagy hogyan olvassunk Tolkient?
Középfölde felfedezése #1 – A Gyűrűk Ura
Középfölde felfedezése #2 – A szilmarilok
Középfölde felfedezése #3 – Az atlasz és az enciklopédia
Középfölde felfedezése #4 – A hobbit
Középfölde felfedezése #5 – Húrin gyermekei

Ez is tetszeni fog...