Középfölde felfedezése #6 – Befejezetlen regék - Corn & Soda

Középfölde felfedezése #6 – Befejezetlen regék

Mindig is érdekelt, hogy milyen kalandokba keveredett Gandalf, Aragorn vagy Tölgypajzsos Thorin A Gyűrűk Ura és A Hobbit eseményeit megelőzően? Kíváncsi vagy, milyen volt az élet a Númenori Királyságban, az emberek letűnt birodalmában? Furdalja az oldalad, hogy mégis miféle teremtmények az istarok, s hogy mi történt a két Kék Mágussal, Gandalf, Saruman és Radagast társaival, akik Középfölde vad, keleti tájaira vándoroltak? Közelebbről megismerkednél Lothlórien múltjával vagy Legolas otthonával, a bakacsinerdei tünde királysággal? Akkor jó helyen jársz, ugyanis Középfölde felfedezése–rovatunkban ezúttal a tolkieni mítosz legtitokzatosabb regéivel ismerkedünk meg: a Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről című gyűjteményes kötettel.

A Húrin gyermekeivel – cikksorozatunk előző részében – megismertük a tolkieni mítosz utolsó nagy regéjét, amely, hála Christopher Tolkien áldozatos szerkesztői munkájának, közel teljes terjedelmében maradt fenn az utókorra. A történelmi korszakokat, ember- és tünde civilizációk tündöklését és bukását felölelő gigászi legendárium egy jelentős részét mindazonáltal Tolkien professzor soha nem fejezte be: elszórt papírfecniken, széljegyzetekben, alig olvasható, ceruzával írt, majd olykor tollal átírt feljegyzésekben és tisztázatokban maradt fenn több ezer oldalnyi leírás Középfölde hosszú históriájáról! Ezeket mintegy másfél tucatnyi, vaskos kötetbe szerkesztve adta ki később az íróóriás hagyatékát gondozó Christopher Tolkien: a posztumusz megjelent kötetek közül A Szilmarilok után az első – és egyben legvaskosabb kötet – a Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről.

A kötet első kiadása. Forrás: George Allen and Unwin.

Az idén negyven éves kiadvány 1980-ban, három évvel A szilmarilokat követően robbant be a könyvesboltokba és hamar nemzetközi közönségsiker lett. A Befejezetlen regék népszerűségén felbuzdulva látott hozzá Christopher Tolkien a tizenkét kötetes Középfölde Históriája–sorozat szerkesztésének: az emberfeletti vállalkozás nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy közel 5500 oldalon összegyűjtse a mítosz teljes, korábban ki nem adott korpuszát. Már A Gyűrűk Ura megjelenésekor óriási igény jelentkezett ugyanis egy, a Középfölde világának apróbb részleteit ecsetelő, különálló kötetre – erről maga a professzor akkor így írt:

„…míg sokan, akárcsak ön, térképeket kérnek, másokat helyszínek helyett geológiai útba igazítások érdeklik; sokan a tünde nyelvtanra, fonológiára és ennek mintáira kíváncsiak; néhányan verstani és prozódiai kérdéseket tesznek fel… A muzsikusok dallamokra és a zenei lejegyzés módjaira kíváncsiak; a régészek kerámiai és fémmegmunkálási adatokra vágynak; a botanikusok pontosabb leírást szeretnének kapni a mallornról, az elanorról, a niphredilről, a mallosról meg a symbelmynëről; a történészek több részletet szeretnének megtudni Gondor társadalmi és politikai felépítéséről; a minden iránt érdeklődők pedig tájékoztatást szeretnének kapni az ekhósokról, a haradiakról, a törpök eredetéről, a Holtakról, a beornfiakról és a hiányzó két mágusról.”

A Hobbit és A Gyűrűk Ura rajongóinak ezen igényeit A Gyűrűk Urához írt Függelékkel kívánta kielégíteni a szerző, ám a vázlatszerű feljegyzésekben felvázolt történet, Númenor és a száműzöttek királyságai, Rohan és Mória, valamint a teljes másodkor históriájának rövid kivonata, a családfák, naptárak és tünde ábécék inkább az ellenkező hatást érték el: nem hogy csillapították volna, inkább tovább tüzelték a mítosz szerelmeseinek tudásszomját.

Christopher Tolkien. Forrás: Tolkien Estate.

A szilmarilokkal ellentétben a szerkesztő Christopher Tolkien a Befejezetlen regék egyes fejezeteit nem szerkesztette egyetlen összefüggő történetté, úgy adja vissza a töredezett történetmozaikokat, ahogyan azt édesapja megírta, majd félbehagyta. Mindazonáltal a legapróbb részletekre kiterjedő, már-már tudományos igényességgel írt jegyzetekkel látta el a rövidebb-hosszabb szövegeket, amelyekben olykor száraz adathalmazokat, máskor viszont személyes hangvételű élményeket is megoszt a tolkieni mítosz formálódásának irodalmi folyamatáról.

Ezekből olyan kulcsfontosságú információkat nyerünk, amelyekről korábban csak találgathattunk: például azt, hogy a világ teremtése előtt „Sauron Aulë maiaja volt.”

Sauron Gil-galad ellen. Készítette: Rui Gonçalves.

A kötet címében szereplő „befejezetlen” jelzőt azonban a szó legszorosabb értelmében kell érteni: vannak történetek, amelyek a cselekmény legizgalmasabb kicsúcsosodásánál érnek véget – ilyen például a Celebrant-mezei csata leírása, amelynek éppen a gondori sereg küszöbön álló pusztulása és a rohír felmentősereg megérkezése pillanatában vége szakad. A kötet négy részre oszlik: az Első-, a Másod- és a Harmadkor történeteit felsorakoztató fejezeteket követően a negyedik részben bepillantást nyerünk a drúadanok és az istarok (mágusok) különös életébe, valamint A Gyűrűk Urában is feltűnő palantírok varázslatos történetébe és rejtélyes működésébe. Megismerjük egy-egy történetszál teljes fejlődéstörténetét különböző szövegváltozatain keresztül, illetve beleolvashatunk J. R. R. Tolkien utolsó, Középföldéről – közelebbről a tündék és emberek keveredéséről – írt jegyzetébe.

A kötet első története a Tuor Gondolinba jövetelésről címet viseli, amely a Gondolin bukása-történetszál 1951-ben megkezdett, ám végül soha be nem fejezett, végső változata. A töredék a Húrin gyermekeihez hasonló részletességgel, ám talán még annál is líraibb érzékletességgel meséli el A szilmarilokból jól ismert történetet Tuor születésétől egészen Gondolinba érkezéséig. A második történet, a Narn i Hȋn Húrin, avagy a Húrin Gyermekeinek Legendája nagy vonalakban megegyezik a Húrin gyermekeiben olvasható regény nagyszabású cselekményével, mindazonáltal ebből a szövegváltozatból teljes fejezetek hiányoznak, ugyanis a kötet 1980-as kiadásakor Christopher Tolkien a szöveg (re)konstrukciós folyamatának még csupán kezdeti szakaszában járt. Így azok, akik már olvasták a Húrin gyermekeit, ebben a fejezetben legfeljebb a különböző fordításokban rejlő hangsúlyeltolódásokban találhatnak újdonságra – a Húrin gyermekeit Gálvölgyi Judit, a Befejezetlen regéket Koltai M. Gábor és Szántó Judit ültette át magyarra.

Ulmo és Tuor találkozása. Készítette: John Howe.

A Másodkorban (Mk.) játszódó második fejezet talán legjobban várt regéje a Númenori Királyságban játszódik – mindazonáltal egy kevéssé nevezetes, ám annál jelentősebb korszakába kalauzolja az olvasót: a Mk. 8. századába, amelyet Tar-Aldarion király tengeri kalandozásai fémjeleztek s megalapozták Númenor és Középfölde sorsának végzetes összefonódását. A rege jelentősége mindazonáltal nem is puszta cselekményében rejlik: sorai között felsejlenek a színpompás númenori civilizáció mindennapjai, társadalmi szerkezete, vallási ünnepeik, szokásaik, a szigetország flórája és faunája, földrajzi és éghajlati sokszínűsége. Fény derül többek között arra, hogy a númenoriak, nők és férfiak egyaránt, szenvedélyes lovasok voltak, valamint megértjük, hogy a féltünde származású uralkodói dinasztia tagjai miért éltek több száz évig, és ez milyen kihívások elé állította a trónöröklés kérdését.

A következő alfejezet Galadriel történetét meséli el – illetve történeteit, az egymásnak ugyanis sokszor élesen ellentmondó narratívákban közelebbről megismerjük Lothlórien és egész Eriador másodkori történetének formálódását Tolkien professzor életművében. A nolda hercegnő életéhez kapcsolódó töredékes történetek számtalan útvesztőjén keresztül kitérőt teszünk a Hatalom Gyűrűi keletkezésének különös históriájához, illetve megismerjük Lórien régmúlt királyságának utolsó uralkodóját. Kirajzolódik előttünk Völgyzugoly alapításának, s a Másodkor első nagy csatájának története.

Völgyzugoly. J. R. R. Tolkien saját kezű illusztrációja.

A Harmadkor néhány kulcsmozzanatát felsorakoztató harmadik fejezetben közelebbről is megismerjük a Nősziromföldi mészárlás tragikus történetét, Isildur és örököse orkpengék általi könyörtelen halálának és a Gyűrű eltűnésének rejtélyes körülményeit. A Cirion és Eorl – Gondor és Rohan barátsága címet viselő alfejezet részletesen, prózai formában vázolja fel a had- és politikatörténeti folyamatokat, amelyek Lovasvég önálló királyságának kialakulásához vezettek Gondor északkeleti tartományaiban. Megismerjük a vészkorszakot, amelyben Gondor földjei elnéptelenedtek, s a királyok hatalma tartósan hanyatló pályára állt. Ebben a végzetes korban két ízben is észak lovasurai mentették meg a Déli Királyságot a végső pusztulástól, amely végül a két rokon nép történelmi szövetségében csúcsosodott ki.

A továbbiakban A Hobbit és A Gyűrűk Ura előzménytörténetéhez nyerünk információmorzsákat, amelyeket a tolkieni mítoszok szerelmesei úgy szomjaznak, mint egy korty vizet a tikkasztó augusztusi nyárban. Az erebori kutatás című alfejezetben megtudjunk, hogyan keresztezte egymást Gandalf és Tölgypajzsos Thorin útja, és miként esett a szürke mágus választása Zsákos Bilbóra, mint az erebori expedíció legkisebb tagjára. Gandalf tolmácsolásában azonban egészen más fény vetül a Zsákos Bilbó narrációjában bohókásan hangzó kalandozástörténet cselekményére: megértjük, hogy Erebor hegymélyi királysága stratégiailag kulcsfontosságú szerepet töltött be a későbbi Gyűrűháború végkimenetelében, s ha Smaug északról támogatta volna Sauron expanzióját, Völgyzugoly és Lothlórien gyorsan elesett volna.

Törpök Zsáklakban. Készítette John Howe.

A soron következő, A gyűrű keresése című fejezet (ezt a címet viselte a Befejezetlen regék legkorábbi, 1995. évi magyar nyelvű kiadása is) gyakorlatilag A Gyűrűk Ura közvetlen előzménytörténeteként szolgál. Elregéli, hogy Gandalf és Aragorn miképpen próbálták Sauron előtt kézre keríteni Gollamot és megismerni a Gyűrű titkát, s azt, hogy miképpen vett Saruman és Gríma közbeavatkozásával váratlan fordulatot a Gyűrűlidércek Zsáklak felkutatására indított könyörtelen hajszája. A Harmadkort érintő utolsó történetben a Vas folyó gázlójánál vívott csatákon keresztül közelebbről is megismerjük a rohani hadsereg felépítését és harcmodoruk taktikáit, valamint feltárul előttünk a gázló Vasudvard általi bevételének és Théoden király örököse, Théodred hősi halálának drámai története.

A Kék Mágusok keletre vándorolnak. Készítette: Ted Nasmith.

A kötetet záró, negyedik rész talán mind közül a legérdekesebb, hiszen a mítosz talán legkülönösebb teremtményeiről, a drúadanokról és istarokról, valamint a rejtélyes palantírokról olvashatunk hasábjain. A szerkesztő Christopher Tolkien a kötethez írt előszavában elismerte, hogy ezt a teljes fejezetet csupán a drúadanokról, a varázserővel bíró apró emberekről szóló szövegtöredékben szereplő egyik tanmesécske, Az élethű kő kedvéért foglalta bele a gyűjteményes kötetbe: „ez a fejezet bírt rá a két másik, az istarokról és a palantírokról szóló beillesztésére, mivel mindkettő (kivált az első) olyan témákat dolgoz fel, amelyek felől sokan érdeklődtek” – írta a szerkesztő. A feljegyzésekből kiderül, hogy az istarok valójában maiák, angyali teremtmények, akiket maguk a valák küldtek Középföldére, hogy segítsék az emberek és tündék harcát a sötétség erőivel szemben. Kiderül, hogy Fehér Saruman, Szükre Gandalf és Barna Radagast mellett egy sor másik mágus érkezett a Középfölde kikötőibe, ám csak öten alkották a Mágusok Rendjét: a már ismert három varázsló mellett volt ugyanis két Kék Mágus, akik Középfölde távoli, keleti vidékeire vonultak. Bár sorsukról nem szólnak a regék, Tolkien professzor “feltételezte”, hogy nem jártak sikerrel, küldetésük kudarcba fulladt.

Der Berggeist – A Hegy Szelleme. A képeslap, amely Gandalf külsejét ihlette.

A kötetben a Szörke Mágus az alábbi rövid jellemzéssel szolgál önnön származásáról: „Nyugaton Olórin volt a nevem, s csal azon a földön élőknek beszélhetek ennél nyíltabban”, így hát ha többet akarunk megtudni Gandalf legkorábbi történetéről, A Szilmarilokhoz kell fordulnunk: „A maiák legbölcsebbike Olórin volt. Ő is Lórienben lakozott, ám gyakran fordult meg Nienna házában is, tőle tanulta a könyörületet és a türelmet. […] bár szerette a tündéket, láthatatlanul járt közöttük, vagy maga is tünde alakot öltött, azok pedig nem tudták, honnan származnak a szép látomások vagy bölcs gondolatok, amelyeket Olórin plántált a szívükbe.” Kiderül hát, hogy Gandalf a valaha volt egyik leghatalmasabb teremtmény, amely Középfölde földjét taposta, ám a leírásból arra is fény derül, hogy amikor a kiválasztott maiák elhagyták Valinort és Középföldére hajóztak, lemondtak hatalmuk egy részéről, öregemberek testét öltve magukra alávetették magukat a Középföldére és népeire nehezedő sorscsapások súlyának.

J. R. R. Tolkien Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről. Forrás: Magvető Kiadó.

A Befejezetlen regék az utóbbi években az Európa Könyvkiadó és a Magvető Kiadó gondozásában is nyomtatásba került hazánkban: mindkét kiadványt névmutató és térképek gazdagítják!

J. R. R. Tolkien: Befejezetlen Regék Númenorról és Középföldéről(Budapest: Magvető Kiadó: 2019)
J. R. R. Tolkien: Befejezetlen Regék Númenorról és Középföldéről (Budapest: Európa Könyvkiadó: 2014)

A Középfölde felfedezése-cikksorozat eddig megjelent részei:

Középfölde felfedezése, avagy hogyan olvassunk Tolkient?
Középfölde felfedezése #1 – A Gyűrűk Ura
Középfölde felfedezése #2 – A szilmarilok
Középfölde felfedezése #3 – Az atlasz
Középfölde felfedezése #4 – A hobbit
Középfölde felfedezése #5 – Húrin gyermekei
Középfölde felfedezése #6 – Befejezetlen regék
Középfölde felfedezése #7 – Beren és Lúthien
Középfölde felfedezése #8 – Gondolin bukása
Középfölde felfedezése #9 – Bombadil Toma kalandjai
Középfölde felfedezése #10 – Elveszett mesék könyve
Középfölde felfedezése #11 – Beleriand dalai

Ez is tetszeni fog...